Locsoló versek

Ajtó mögött állok,
piros tojást várok.
Ha nem adnak párjával,
elszökök a lányával.
Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel.
Minden szőke, barna lány,
mint a piros tulipán
virulva-viruljon
rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?

Én még kicsi vagyok,
Verset nem is tudok,
Majd jönnek a nagyok,
És mondanak azok.

Van-e kislány itt a háznál?
Jó reggelt kívánok!
Megöntözném rózsavízzel,
mint a kis virágot!
Olyan szépek lesznek tőle,
mint a kis tündérek,
de ha lehet, cserébe egy
piros tojást kérek!

Korán reggel útra keltem,
se nem ittam, se nem ettem,
tarisznya húzza a vállam,
térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
hogy öntözzem, alig vártam.

Messze földön jártam
szép harmatos reggel,
aranytündér kútvizéből
vizet merítettem.
Aranytündér kútvizével
öntözgetni járok,
olyan szagos, mint a rózsa,
gyertek ide, lányok!

Megérkeztem, itt vagyok,
Rózsavízzel locsolok.
Aki ügyes kisgyerek,
Katonásan tiszteleg,
És mielőtt hazaér,
Locsolásért tojást kér.

Fakadó rügy, szellő hozta,
Madár szállt az ablakunkra,
Nagy vidáman azt dalolta,
Itt nyílik a legszebb rózsa.
Jószagú a rózsavizem,
Eljöttem, hogy megöntözzem.
Nesze, nesze, rózsaszál,
Soha el ne hervadjál!

Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.

Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.

Húsvét másnapját
örömmel köszöntjük,
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük.
Íme itt a kölni!
Szabad-e locsolni?
Én kis kertészlegény vagyok:
Locsolkodni járogatok...
Megkérdem az apját, anyját:
Szabad-e locsolni a lányát?

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Kerek erdőn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Szabad-e locsolni?

Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál;
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradtsága,
piros tojás a váltsága.

Hol kitérek, hol betérek,
mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
nagymamától kettőt kérek.
Húsvét másodnapját
örömmel köszöntjük.
Ha tojást nem adnak,
mindnyájat leöntjük.

Csörög a szarka,
billeg a farka.
Azt hallottam a városban:
a tojás is tarka.
Befestették tarkára,
egy kisfiú számára.
Adjátok a kezembe,
hadd tegyem a zsebembe!

Húsvét hétfő reggelén
bátran ideállok,
Gyertek elő -hadd öntözzek-
gyönyörűszép lányok!
Jó illatú, egészséges
lesz, akinél járok,
cserébe a locsolásért
piros tojást várok.

Húsvét másodnapján régi szokás szerint,
fogadják szívesen az öntöző legényt!
Én még a legénységhez, igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor megintcsak itt vagyok,
ha e locsolásért piros tojást kapok.

Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem őket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra ide kérem.

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!