Osvát Erzsébet: Eszter ezermester

Ha kakasunk rikkant egyet:
-Kukuríkú,szép jó reggelt!
Eszter fürgén ugrik talpra,
akárcsak egy kölyökmacska.

Előveszi a kockákat,
hidat épít, házat,várat,
gólyalábú antennákat.
Garázst a kisautójának-
pihenjen meg,ha elfáradt.

Ez az ezermester Eszter
rajzol kígyót kockás testtell,
emeletes zöld zsiráfot
lapátfülű eleántot
és kengurut nagy-nagy zsebbel-
benne három fia lebzsel.

Kertészkedik sokszor Eszter.
Nemhiába ezermester.
Hogyha vége már a fagynak,
gödröt ás a szilvamagnak.
Csepp ujjain egyre számol,
hány szilvát szed majd a fáról.

Amikor a cinegék
azt kiáltják: Nyitnikék!-
virágokat ültet Eszter,
ez a pöttöm ezermester.
Előbb jönnek az árvácskák,
utánuk a százszorszépek
rózsák,szegfűk,tulipánok,
tátikák is helyet kérnek.

Sütni-főzni ő ne tudna!
Nincs több ilyen ügyes kukta.
Sütőben a süteménye,
lekvárt tett a közepébe.
Kóstolót ad mindenkinek,
- Ó,be pompás!- dícsérik meg.

Szorgos kislány,mint a hangya,
Büszke is rá édesanyja
a kakasuk,a kutyájuk,
a hófehér kiscicájuk
meg a tehén,az a tarka,
amelyik kisborját nyalja.

Alkonyodik.Eszter fáradt.
Nem épít már hidat,házat,
gólyalábú antennákat,
garázst a kisautójának.

Leül a kis kerti padra,
lesi,mikor nő meg nagyra
az ő kedves szilvafája,
tátikája,tulipánja.

És az esti mese után
lepihen a puha ágyba.
Jön érte egy repülőgép,
színaranyból van a szárnya.

Száll,száll vele
Álomország szép földjére.
Ott várja Álomország
száz daloló csepp tündére.

Telis-tele az Álomrét
lila,sárga,kék virággal.
Tarkabarka fejük fölött
szitakötők száza szárnyal.

És a kicsi szöszke Eszter
táncra kel egy nefelejccsel.

Aranyosi Ervin: A kis kukta

Itt valami finom készül,
gyúrom, gyűröm, lapítom.
Aztán, majd, ha jól sikerül,
neked is megtanítom...
Ha megkelt a finom tészta,
töltelékkel töltöm meg.
Jól megsütöm, - menjen híre,
sütimnek és főztömnek...

Kányádi Sándor: Kerekítő

Amott egy nagy kerek felhő,         a gyermek arcát körbesimítjuk,
alatta egy kerek erdő,                   hasára rajzolunk egy nagy kört,
kerek erdőn kerek tisztás,            a hasa közepén tenyerünkkel egy nagy kört                                                              simítunk,
közepében kicsi kis ház,              mutatóujjunkkal a köldökére bökünk,
abban lakik Kereki,                       két ujjal körbesétálunk a hasán,
ki az erdőt kerüli.                            ujjaink a hónaljához szaladnak csiklandozva.

Mesére hívó mondóka

Meseország nagykapuja sarkig ki van nyitva. 
Induljunk hát gyaloghintón szép Meseországba
Hopp itt vagyunk, megérkeztünk jó napot kívánunk,
itt vannak a kicsi törpék és az óriások.
(Csínom Palkó c. dal dallamára lehet énekelni)