2012. február 5., vasárnap

Létrácska (Orosz verses mese)

Létra áll az udvarban, a sarokban. A kis létrán mindössze csak öt fok van.
Számoljuk meg gyerekek!

A legfelsőn kakas áll, hangos szóval kiabál.
Hogy kiabál gyerekek?

Másodikon ül egy macska. Nem picike, nagyobbacska.
Ki tudja, hogy mire gondol, mikor halkan dorombol?
Hogy dorombol gyerekek?

Harmadik létrafokra Bodri ül fel nagy morogva.
Cirmost nézi mérgesen, nem tréfa a fele sem!
Hogyan ugat gyerekek?

Bodri alatt a kis Pál fürge lábbal kalimpál.
Hogy kalimpál gyerekek?

Örzse, pedig legalul ül a létrán, s csak dalol.
„Létrán ülünk, dalolunk, hallgassátok a dalunk!”
Hogyan dalol gyerekek?

Zúgva, búgva jön a szél, egy-kettőre ideér.
Hogyan zúg-búg gyerekek?

Kipp-kopp, hát ez mi dolog, már az eső itt kopog!
Hogyan kopog gyerekek?

Kakas koma nagy hirtelen a tornácra beugrott.
Bodri is a földön terem, s elrejtőzik ugyanott.
S Cirmos, aki ügyes nagyon, „huss” beszökken az ablakon.
Hogy szökken be gyerekek?

Most a létrán egyedül Palika meg Örzse ül.
Egyiknek sem jó a kedve csak ott ülnek pityeregve.
Hogyan sírnak gyerekek?

Édesanya kisietett, leszedte a gyerekeket.
Mindegyiket beküldte a tornácra, hogy a vizet a cipőjéről lerázza.
Ott toporog most mind a kettő elázva.
Hogy toporog gyerekek?

Hát pajtások így esett, hogy a létra üres lett.