Hátamon a zsákom...

Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom,
mákomban a rákom,
kirágta a zsákom,
kihullott a mákom,
elszaladt a rákom.

Találós kérdés - felhő

Se oldala, se feneke,
Mégis megáll a víz benne.
Mi az? (Felhõ)

Találós kérdés - hold

Mikor fekszel, õ akkor kél.
Egyszer egész, máskor csak fél.
Nincsen tüze, mégis lámpás,
A vándornak szinte áldás. (Hold)


Mindig volt és mindig lesz, de öthetes sose lesz.
Mi az? (Hold)

Találós kérdés - napsugár

Úton megyen, nem poroz,
Vízen megyen, nem csobog,
Nádon megyen, nem suhog,
Sáson megyen, nem susog,
Esõ éri, nem ázik,
Ha fagy éri, nem fázik.
Mi az? (Napsugár)

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó, ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék –
Minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék –
nyári éjen,
fehér holdsütésben,
elcsitulnék,
jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre,
sárga fényem –
Jaj, de onnan
vissza sose járnék
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.

Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok

Juli néni, Kati néni
- Letye - petye - lepetye! -
Üldögélnek a sarokba,
jár a nyelvük, mint a rokka
- Letye - petye - lepetye! -
Bárki inge, rokolyája
- Letye - petye - lepetye! -
Lyukat vágnak közepébe,
Kituzik a ház elébe
- Letye - petye - lepetye!-

Móra Ferenc: A cinege cipője

Vége van a nyárnak,

hűvös szelek járnak,

nagy bánata van a

cinegemadárnak.



Szeretne elmenni,

ő is útra kelni.

De cipőt az árva

sehol se tud venni.



Kapkod fűhöz-fához,

szalad a vargához,

fűzfahegyen lakó

Varjú Varga Pálhoz.



Azt mondja a varga,

nem ér ő most arra,

mert ő most a csizmát

nagyuraknak varrja.



Darunak, gólyának,

a bölömbikának,

kár, kár, kár, nem ilyen

akárki fiának!



Daru is, gólya is,

a bölömbika is,

útra kelt azóta

a búbos banka is.



Csak a cingének

szomorú az ének:

nincsen cipőcskéje

máig se szegénynek.



Keresi-kutatja,

repül gallyrul gallyra:

"Kis cipőt, kis cipőt!" -

egyre csak azt hajtja.

Lendvai Ilona: Ringató

Aludj el kislányom,
Gyönyörű virágom,
Éjszínű szemeden
Kopogtat az álom.

Egy csillag, két csillag,
Szívemmel ringatlak,
Öt csillag, hat csillag,
Soha el nem hagylak!

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Ajaj, hol volt, hol nem...
volt egyszer egy iciri-piciri
házacska, ott lakott egy
iciri-piciri kis macska.

Volt annak két iciri-piciri kisökre,
Rákaptak egy iciri-piciri kistökre.

Csizmát húz az
iciri-piciri kis macska,
hová lett az
iciri-piciri barmocska?

Bejárja az iciri-piciri
kis erdõt,
s nem leli az
iciri-piciri tekergõt.

Bejárja az iciri-piciri
kaszálót,
s nem látja az iciri-piciri
kószálót.

Rátalál az iciri -
piciri kis tökre,
bánatában iciri-picirit
meglökte.

Felfordult az iciri-
piciri tököcske,
benne a két iciri-
piciri ökröcske.

Megörült két iciri-
piciri ökrének.
Vége van az iciri-
piciri mesének.

Ébresztők

Pál, Kata, Péter, jó reggelt.
Már odakinn a nap felkelt.
Szól a kakasunk az a nagytarajú,
gyere ki a rétre, kukurikú !

Kukurikú, szól a kakas,
ki az ágyból, hajnal hasad,
már süti a nap a hasad.

Tik-tak, tik-tak, jár az óra,
körbejár a mutatója,
azt hirdeti minden reggel,
ki korán kel, aranyat lel.

Korán kelni, énekelni,
nincsen annál vígabb semmi.
Késõn kelõ jó barátom,
neked is csak ezt ajánlom.

Móra Ferenc: ESTE

Este van, este van,
Édesapa fáradt -
Aranyhajú lányom,
Te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd
Puhára a vánkost,
Ágyam szélire is
Te ülj ide már most.

Homlokomon a bú
Nagyon elborongott,
Kicsi száddal róla
Leheld el a gondot.

Virágfejecskédet
Hajtsd szivem fölébe,
Nevess éjszakára
Csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet
Szegény apukádnak,
Úgy, mintha mesélnél
A hajas babádnak.

"Volt egy szegény ember
Nagy meseországba,
Nem volt mása, csak egy
Aranyhajú lánya..."

Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó

Szánon jött. A hegyeken
fenyõk búcsúztatták.
Zsákját tükrös hegyi tón
vízilányok varrták.
Medvék mézet gyûjtöttek
nyár derekán néki.
S egy kosárban áfonyát
küldött az õsz néni.
Pirosszemû mókusok
mogyorója csörren.
S megcsendül a kicsi szán
csengõje a csöndben.
Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.

Fecske Csaba :Jó leszek

Ezentúl jó leszek állíthatom
Reggeltől estig,
Tetőtől talpig,
Csupa jó leszek.
A fülemet ezentúl mindig megmosom,
Rendbe rakom a ruhám,
Tiszták lesznek a körmeim,
Köszönök szépen mindenkinek.
Azt teszem csak ami szép és jó,
Ha már jó leszek.
Nem verekszem, nem csúfolkodom,
Nem húzom meg a lányok haját.
Semmit sem teszek, amit nem szabad
A legeslegjobb gyerek én leszek,
Ha majd nagy leszek.
De ezt a sok jóságot észben tartani
Azért nem tudja ilyen kis gyerek.

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.


Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"


Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.


Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!


Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

Megnézhető itt:

Rajzoltatók

Rajzolok egy kerekecskét,
gömbölyűre, mint a zsemlét,
kerekecskén kis gombocska,
akárcsak egy baba volna,
gombocskának két nagy füle,
vajon mi néz ki belüle?
Bajuszkája, farkincája,
kerekecske, gombocska,
itt csücsül a nyulacska.


Pont, pont, vesszőcske,
készen van a fejecske,
kicsi nyaka, nagy a hasa,
készen van a török basa.


Kerekítek kereket,
alája meg még egyet.
Tetejébe két egyest,
alája egy farkinca,
készen van a kiscica.

Weöres Sándor: Haragosi

Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din don diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.

Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din don diridongó.

Züm-züm-züm, zúg a szél...

Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.

Kiszámolók

Apacuka, fundaluka Apacuka, fundaluka, Fundakávé, kamanduka, Abcug, fundaluk, Funda kávé kamanduk.

Ec-pec kimehetsz Ec-pec kimehetsz Holnapután bejöhetsz Cérnára cinegére Ugorj cica az egérre Fuss

Lementem a pincébe vajat csipegetni Lementem a pincébe Vajat csipegetni, Utánam jött apám, anyám Hátba veregetni. Nád közé bújtam, Nádsípot fújtam, Az én sípom így szólt: Dí, dá, dú... Te vagy az a nagyszájú.

Mese, mese, mátka Mese, mese, mátka, Pillangós madárka. Ingó-bingó rózsa, Te vagy a fogócska! Száll a madár a házra Száll a madár a házra, Annak az ajtajára. Kipp-kopp, kopogó, Meg is van már a fogó!

Altatók

Csicsija, rózsa,
Csicsija, mályva,
Szunnyadj kisbaba,
Álmodj kis Réka,
Tündérkém


Csicsija, csicsija, kicsi rózsaszál,
Csicsija, csicsija, aludj végre már.
Csicsija, csicsija, fehér jázmin ág
Csicsija, csicsija, alszik a világ.


Csendben lépkedj, alszik a baba
Állj meg óra, ne ketyegj
Lóca te se nyekeregj,
Csöndben surranj, mint falon az árny.


Szempilládra álom szakad,
karjaimban elringatlak,
álmodban is takargatlak.
Most a hátad, most a hasad,
meg ne fázzon a kis falat.
Szûz takaró ez a világ,
ha nem én igazítom rád.


Este van már, alkonyul,
nyuszi füle lekonyul.
Dorombol a kiscica,
aludj te is ............. (gyerek neve)


Tente, baba, tente,
itt van már az este.
Köszöntgetnek szépen,
csillagok az égen.

Tente, baba, tente,
aludj szívem gyöngye.
Tente, baba, aludjál,
anyukáról álmodjál.

Tente, baba, tente,
este van már, este.
A szemedet hunyd le,
tente, baba, tente.

Minden nótám oda már,
gyere gyorsan, kismadár.
Hátha szebb a te dalod,
tán te majd elaltatod.

Gyermekem, ó, aludjál,
alszik már a kismadár.
Pihen az erdõ s a rét,
erdõben az õzikék.

Holdfény ragyog odakint,
ablakodon betekint.
Rád nevet a holdsugár,
gyermekem, ó, aludjál.

Szép kis bölcsõ, kérlek téged,
hadd aludni kis öcsémet !
Hadd a zajt most, hadd a lármát,
ne zavard meg csendes álmát !
Ne', mily szépen alszik, látod ?
De fölretten hogyha bántod.
Ringasd szépen a babát,
hadd aludja ki magát !


Aludjál, babácskám,
esti csillag ragyog,
aludjál aranyos,
én is álmos vagyok.

Álmodjál szépeket,
aranyos meséket,
tündér öltöztessen,
angyal simogasson,
aranyos pillangó
kocsija ringasson.

Csanádi Imre: Cipómagyarázó

Szőkül a búza,
feje földre húzza.
Le,le, learatjuk,
kévébe kapjuk,
kepe-sorba rakjuk,
szekéren behordjuk,
asztagba tornyoljuk,
Cséplőgép kivereti,
gőzmalom megőrleti.
porzik a liszt, mint a hó,
abból sül a friss cipó.