amit Annuska álmodott:
a zöld erdőben a kicsi ház
kéményén fehér füst vigyáz.
Annuska körbe-körbe jár,
de minden csöndes este már.
Annuska mégis bekopog,
egy kutyus néz ki és morog,
- Vau, vau! - ugatja álmosan,
s az ajtó újra csukva van.
Annuska másodszor is kopog,
szürke kandúr nyit ablakot:
- Mijau, mijau! - szól álmosan,
s az ablak újra csukva van.
ez a kíváncsi kisleány!
Egy nyuszi jön ki, fintorog,
és bezár ajtót, ablakot.
És kopog Annuska megint,
de már bebújt az ágyba mind.
Alszanak mélyen, csendesen,
ne forgolódj tovább te sem,
aludj! A kakas majd kiált,
s fölébred újra a világ.
(Az erdei ház - kemény lapú mesekönyv - 1979)
