Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

Szakad a hó nagy csomókban,
Veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.

Fölfújtad a tolladat,
Ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető.

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Bodzavirágból, bodzavirágból
Hullik, a hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen
Bodzafehéren, bodzafehéren.

Szállj, szállj, felhő
pamacsos
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullj le te zápor,
égi virágpor
égen nyíló bodzavirágból.

Pákolitz István: Dió

Kihasadt a dió
zöld zakója;
nem csoda, viseli
tavasz óta.

Ősz anyó megvarrná-
ökörnyállal,
de az a pár öltés
mit használna?

Lábadozik a szél
közel-távol:
kirázza a diót
zakójából.

Zelk Zoltán: Megérett a cseresznye

Megérett a cseresznye,
piroslik az ágon,
ezer piros csengettyű
csilingel a fákon.

Megérett a cseresznye,
szedik a kosárba:
holnap reggel szekérrel
viszik a vásárba.

Jaj, de piros! Jaj, de szép!
Az íze, de édes!
Sül is már a tepsiben
A cseresznyés rétes.

Csák Györgyi: Cserebere

Piros szemű fehér egér
Egész nap csak csereberél.
Volt neki egy kalapja,
Elcserélte malacra.
A malacot zsebkendőre,
A zsebkendőt lepedőre.
A lepedőt két macskára,
A két macskát vaskályhára.
A vaskályhát hintaszékre,
Hintaszéket bőrzekére,
A bőrzekét malacra.
Azt pedig egy kalapra.

Gazdag Erzsi: Volt egy tücsköm

Volt egy tücsköm
énnekem
megtanulta
énekem.

Vagy egy havas délután,
délután,
én tanultam
tőle tán?

Egész télen
javában
énekelt a szobámban.

Majd meg együtt
cirpegtünk;
szökdécselt a
jókedvünk.

Azt sem tudtam
tél felén,
ki a tücsök,
Ő vagy én?

Sarkady Sándor: Zápor

Csepp, csepp csepereg-
villan, csattan, megered;
záporfüggöny, zuhatag-
fut a felhő, süt a nap.
Jött, ment - jót esett:
Fűnek, fának jólesett.

Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne

Ha a világ rigó lenne,
kötényemben ő fütyülne,
éjjel-nappal szépen szólna,
ha a világ rigó volna.

De ha a világ rigó lenne,
kötényembe nem is férne,
kötényem is honnan volna,
ha egész világ rigó volna.

Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó

Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át, vágtat,
Nem adom, ha ígérsz százat.

Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
Odanéz a Nap is százszor.