2008. szeptember 5., péntek

Kányádi Sándor: Víg volt

Víg volt
míg volt
néki kedve,
mostan
el van
keseredve,
se meggy,
sem egy
szem cseresznye
mibe
bele-
csipegetne.
Majd fölvidul a rigó,
ha megérik a dió.


Kányádi Sándor: Nyári zápor

Virágon lepke,
tarka pillangó,
körüle zümmög,
donog a dongó.

Fű, virág, minden
áll mozdulatlan.
Izzad a lepke,
olyan meleg van.

"Borul, beborul,
Vigyázz, pillangó!
Bújjunk, bújjunk el" -
dongja a dongó.

Felhő az égen,
borul a napra.
Megáll a lepke
egy pillanatra.

Libbenne szárnya,
jaj, de már késő.
Dördül az ég, és
zuhog az eső.

Zuhog a zápor,
ázik a lepke.
Szorítja szárnyát
nagy dideregve.

Aztán a felhő
ahogyan támadt,
fordít a tájnak
hirtelen hátat.

Kisüt a nap, és
a kis pillangó
szárítja szárnyát,
s donog a dongó.

Kányádi Sándor: Zápor előtt

Zápor előtt, zápor után,
mindig ugat az én kutyám:
zápor előtt a felleget,
zápor után a kék eget.

De ha megzúdul a zuhé,
húzza farkát lába közé.

Kányádi Sándor: Elment a nyár

Elment a nyár,
itt az ősz,
reggelente párát lehel
a kis őz.

Elment a nyár, megjött az ősz,
fosztogat,
gyéríti a sápadozó
lombokat.

Reszket a lomb, remeg az őz:
fél, de fél:
pedig nem jár vad erre más
csak az őszi szél.

Szabó Lőrinc: Hangverseny

Háp! Háp! Háp!
Jönnek a kacsák!
Hej, szomjas, hej; de éhes
ez a társaság!

Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukorikú!

Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.

Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Szamár
rábőg, hogy "I-á!"

Rút! Rút! Rút!
Föl is le is út:
mérges Pulyka,te szereted
csak a háborút!

Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.

Móra Ferenc: Zengő ábécé

A ranyalma ághegyen.
B ari bég a zöld gyepen.
C irmos cica egerész.
CS engős csikó heverész
D ongó darázs döngicsél.
E sik eső fúj a szél.
F üsti fecske csicsereg.
G erle, galamb kesereg.
GY om között gyors gyík szalad.
H armatos hajnal hasad.
I tt van már a zivatar!
J ó az anyja, jót akar.
K ivirít a kikelet.
L eveles lesz a liget.
LY ukas fazék fekete.
M ese, mese meskete
N ádat a szél legyezi.
NY úl a fülét hegyezi.
O rgonafán méhike.
Ö sszerezzen őzike.
P atakparton pipitér.
R óka szava kicsit ér.
S uhog a sok sas madár.
SZ ilvafára szarka száll.
T ücsök tarlón hegedül.
TY úk az árkon átrepül.
U ccu, csípd meg, hóha, hó!
Ü rgét fogott a Sajó.
V ércse vijjog délelőtt.
Z örgetik a vasfedőt.